Hungarian way of birth
Hungarian way of birth
Ott, hol domborul izzó szemérem
Nem takarhatom negédem
Levedlek ruhát, s szemernyi ösztönt
Felveszek álarcot, míg valaki beönt.
Nem kell a szó, nem kéri senki,
Vakít a fény: "Tessék kérem benne lenni."
Remegő libabőrön surranó penge,
Nyúznak. Az öltözet lenge.
- "Ohh, ugyan kedvesem, majd kitakarják."
Szép leszek, mint vágóhídon a szarvasmarhák.
Túléltem lám a beavatást, így nyertem hát bebocsátást.
Mély a katlan, vagyunk itt sokan.
Fiatal az alkonyat, hosszú az éjszaka,
messze még a pirkadat.
Nem kértem, kaptam.
Vénámba tű, méhemben a másik.
Hullámok jőnek, - "Hagyj magamra!"
Kitörni készülő vulkán, ha robban a magmakamra.
S mint felajzott bika, kinek szeme a vörös leplen pihen,
Úgy rontasz Te is nekem.
Testem görcsbe rándul.
- Hol az osztályos? -szól egy hang
Csak nem kirándul...?
Hamar ott terem, érces keze újra bennem
Eltűnt már, csak erre vártunk
Előtör belőlem minden nyögés,
mint szeptemberben a szarvasbőgés.
Refrén 3-4x
II: Ordít az orvos, ordítok én is,
Ordít a világ, ordít az ég is. :II
II: Ordít az orvos, ordítok én is,
Ordít a világ, ordít az ég is.
Ott születtél Te békésen,
S ordítasz mégis. :II